Téboly...

Egyszer azt kérdezték tőlem, hogy szerintem mi a világ legveszélyesebb szava? Nem kellett rajta gondolkoznom, rögtön mondtam a választ: a Szeretlek... Ez az egyetlen szó képes minket a fellegekbe emelni, szárnyakat adományoz, határtalan örömet, reményeket, szebb életet... Megszépülünk e szótól, hisz már tudjuk, hogy akkor van kiért élni, foglalkozni magunkkal... Könnyebben vesszük az akadályokat, a gondokat, hisz van, aki szeret...
Nem törődünk a hibáinkkal, próbálunk úgy megfelelni, ahogy vagyunk, hisz van aki így szeret...
Nem akarunk megváltozni se kívül, se belül, maradunk olyanok, amilyenek vagyunk, hisz van, aki ezért szeret...
Ez a szó földöntúli boldogsággal jutalmazhat... ugyanakkor ez a szó a pokol legmélyebb bugyraiba is taszíthat...
Őrületet okoz, depressziót, üres, álmatag érzelmeket... A szó kínt okoz, égő fájdalmas kínokat, melyeket lelkünk szenved el...  Mar, dübörög, lüktet, szívünk rezonál... Balga gondolatok kerítenek hatalmukba, nem engednek el, fojtogatnak, mígnem beleőrülsz... Hamis illúziókat állít eléd, hol kettős boldogságot kínál... Ne Higgy Neki!
Csak félre akar vezetni! Nevesd ki, röhögj a képébe és menekülj! Fuss! Ne hagyd magad vezetni! Semmi sem tart örökké...
A Szeretlek szó lehet álmaid netovábbja... viszont az életed felbolygatja, s halálod is okozhatja...hiszen... Semmi... Sem... Tart... Örökké...