Magány

Egyedül ülök a sötétben,
Hideg láncok fogják a kezem.
S kérdem én:
De ugye minden rendben?

Mellettem ül valaki csendben,
Az arcát fel nem fedi előttem.
S kérdem én:
De ugye minden rendben?

Az alak tompán köhint,
Hosszú haja álmot hint.
S kérdem én:
De ugye minden rendben?

Egy dohos fekete ajtórésen,
Egy árny küzdi be magát éppen.
S kérdem én:
De ugye minden rendben?

Hideg árasztja el a testem,
Alakot ölt bennem a félelem.
S kérdem én:
De ugye minden rendben?

A kínzó Magány tornyosul elém,
Rabtársamat elönti a fülledt fény.
S kérdem én:
De ugye minden rendben?

Kezén a láncok elpattannak,
Teste szép fehér porrá hamvad.
S kérdem én:
De ugye minden rendben?

A sötét lény felém tart,
Bennem az erek megszakadnak.
S kérdem én:
De ugye minden rendben?

Senki sem fogja a kezem,
Ki foghatná, nincsen most velem.
S kérdem én:
De ugye minden rendben?

Semmitmondó sötétségben él a testem,
Ikrem ágya mellett pihen a lelkem.
S kérdem én:
De ugye minden rendben?

Mellettem csendül egy halk sziszegés,
Egy tompa fájdalom...és kész...

/by: Kyra Angel/